Az Egyiksem Párt hivatalos oldala

 Haza I Egyház I Munka I Külpolitika I Honvédelem I Népvédelem I Szociálpolitika I Önkormányzat      

Keresés:
Utolsó módosítás: 2015.04.06.  hétfő Egyiksem párt alapítva 2009
Főoldal >> Vitaanyag >> Gazdasági lépések

Gazdasági lépések

GAZDASÁGFEJLESZTÉS PROGRAMJA
ÉS CÉLKITŰZÉSEI
 
 
Gazdaságfejlesztési program kialakításánál nem tekinthetünk el a jelenlegi helyzet elemzésétől, mert csak a realitások figyelembe vételével lehet az eredményesség reményében elindulni.
A jelenlegi gazdasági helyzet sokkal rosszabb mint 20 évvel ezelőtt volt, hiszen nemzeti vagyonunk nagy részét elvesztettük, oktatásunk, kutatás –fejlesztési kapacitásaink mélypontra kerültek, a hazai vállalkozások tőkehiánya ugyanúgy fennáll, sőt annyiban romlott a helyzet, hogy a tőkeerős külföldi vállalkozások diktálni tudnak és piacaink túlnyomó többsége külföldiek kezében van.
Az itthon megtermelt eredmény, valamint a piaci haszon is jelentős mértékben külföldre vándorol.
 
Mindezek figyelembe vételével vékony kötélen egyensúlyozva kell olyan gazdaságpolitikát, egy új magyar „New Deal”-t kialakítani, hogy a jövő építése mellett nagyon oda kell figyelni, hogy az ígéretes szebb jövőt meg is kell ám érni a magyar vállalkozásoknak és a lakosságnak.
Fokozottan kell tehát figyelni a napi gondokra a jövő építése mellett.
 
Nem lehet a továbbiakban eltekinteni a hatástanulmányok elkészítésétől, a folyamatos elemzések elvégzésétől és azok szükség szerinti aktualizálásától.
Ez sajnos az utóbbi időben rendszeresen elmaradt, aminek következményeit folyamatosan megszenvedjük.
A tervezett hatáselemzéseknél azonban a fentebb kifejtettek szellemében nem csak a várható eredményeket, hanem a mai, holnapi, holnaputáni helyzetet, az odavezető utat is fokozott gondossággal kell figyelemmel kísérni.
 
 
Legfontosabb most a hazai piacokra támaszkodni, ezért bír különös jelentőséggel a hazai vásárlóképes kereslet megőrzése. Biztosan elsősorban erre építhetünk.
 
Nagyon fontos odafigyelni a hazai termékek és szolgáltatások un. életgörbéjére, mert a hazai K+F hiánya (csak töredéke, mint az egészséges gazdaságokban) a még meglévő termelésünk, szolgáltatásaink versenyképességét és fennmaradását is veszélyezteti.
A külföldi cégek pedig ugrásra készen állnak, hogy a megnyíló lehetőségekkel éljenek, és ehhez az eszközeik is megvannak, ellentétben a hazai vállalkozásokkal.
Szeretnénk azonban hangsúlyozni, hogy szó sincs a külföldi vállalkozásokkal szemben alapvető ellenérzésekről.
Nagy szükségünk van a nemzetközi kooperációra, nem maradhatunk ki az együttműködésből, azonban nem mindegy, hogy milyen pozíciókban dolgozunk együtt.
Nem lehet a továbbiakban megengedni a hazai gazdaság és nemzeti értékek gátlástalan kiszolgáltatását. Éljünk lehetőségeinkkel, adottságainkkal.
 
A magyar vállalkozói gazdaság általános gyengéje a tőkehiány, holott a bankokat már alaposan feltőkésítettük, konszolidáltuk. A bankok pedig döntő hányadában külföldi kézbe kerülve még a mi keservesen kiizzadt forrásainkat, nemzeti vagyonunk mélyen a valós értéke alatt történt értékesítése miatt amúgy is szűkös forrásainkat kiszivattyúzták.
2.
 
Miért is csak a bankokat konszolidáltuk? A gazdaságunkat miért is nem? Miért nem szabtunk és szabunk a bankoknak feltételeket a magyar gazdaság érdekeit is figyelembe vevő működésére?
A bankok nálunk rendszeresen kétszeres kamat marzsokat alkalmaznak mint  nyugaton. Így nemcsak, hogy gátolják a magyar vállalkozások versenyképességét, hanem még az így megszerzett extraprofitot ki is viszik. Ennek a pénznek jórészt itt a helye!
Gyakorlatilag nincs hazai kockázati tőke! Vagy ami van ahhoz a hozzájutás nagyon nehéz, vagy szelektált.
Még a nehezített normál hitelhez is nehéz hozzájutni. (ebben a bankok maguk ludasak!)
 
A gazdaság fellendülésének alapvető feltétele a gyors és olcsó hitel!
 
Ezt feltétlenül biztosítani kell. Természetesen tiltakozunk az ellen, hogy ugyanakkor a tőkeerős külföldi cégek vaskos állami támogatásokban részesülnek érdemi ellentétel nélkül!
 
Preferálni kell a kutatási, fejlesztési, vállalkozás bővítési tevékenységet!
 
Természetesen ehhez megfelelő és valós feltételrendszert kell kialakítani és betartatni. Amikor egyesek ennek hallatán a betarthatóságot, a kockázatot emlegetik, akkor felhívjuk a figyelmet, hogy vannak törvények ezeket be kell tartatni! Ha pedig nem megfelelőek, akkor a helyes irányba kell korrigálni. Meggyőződésünk, hogy a törvények következetes alkalmazása erős gazdaságszabályozó eszköz és javítja az esélyegyenlőséget!
 
A magyar viszonyok ismeretében fontos a kis és középvállalkozások szisztematikus fejlesztése, a klaszter szellem erősítése és a jól működő vállalkozások tevékenységének további erősítése, természetesen megfelelő gazdasági hatáselemzések mellett.
 
Külön is ki kell emelni a szinergiák, az egymásra hatások elemzését és egyúttal ösztönzését. Példaként említve, hogy mivel elengedhetetlen a magyar falu, a hazai mezőgazdaság további lezüllésének megállítása, a mezőgazdaság termelő tevékenységének és a falu új körülmények közötti eredményes működésének helyreállítása, amihez szorosan kapcsolódik kiaknázatlan nemzeti kincsünk a termálvíz, a mikroklíma, ezáltal a túrizmus, egészségipar erőteljes fejlesztése.
Ehhez pedig infrastruktúrát kell fejleszteni. A jól ismert infrastruktúra- fejlesztések mellett pedig ide tartozik a helyi kertgazdaság, a helyi feldolgozóipar, a kis- és mikro-üzemek, kézművesség, szövetkezések, szolgáltatói háttér, szórakoztatás, kulturális lehetőségek, képzés fejlesztése.
 
Szintén nemzetgazdaságunk fundamentuma a képzés! Ez mind az általános képzésre, mind a szakképzésre vonatkozik! A szakképzés színvonala egyre alacsonyabb, holott a gazdaság fejlesztésének ez alapvető feltétele. A mai vidék-züllés ördögi körében is ez az egyik, ha nem legfontosabb eleme. E nélkül nem lehet a munkanélkülieket visszavezetni a gazdaságba és újratermeljük, méghozzá bővített módon a segélyezett passzív réteget.
Ez a kérdéskör – mármint a képzés külön fejezetet érdemel, de feltétlenül meg kell említeni.
 
 
 
 
3.
 
A vidékfejlesztésnek ugyancsak alapvető eleme az Európai Unió adottságának kihasználásával a határokon túli kapcsolatok, együttműködés kölcsönös előnyökön történő fejlesztése. A Kárpát-medence helyzetéből, adottságaiból eredően egy gazdasági egység. A mesterséges elszakítás korábban virágzó települések széles sorát sorvasztotta el mindegyik oldalon, nem csak a mi határainknál. Láthatóan egészséges pezsgés indult be. Ezt tovább kell erősíteni. Alapvető érdeke a térség minden országának a kölcsönös együttműködés fokozása.
Tekinthetjük ezt a nagyrégiót is belső piacnak.
Ezt a kérdéskört szintén érdemes külön- és természetesen összefüggéseiben feldolgozni.
 
Külön kell foglalkozni a tulajdon- viszonyokkal.
A magyar gazdaságban, nemzeti vagyonban az állami tulajdon vészesen lecsökkent, a legalacsonyabb egész Európában, mértéke már káros és veszélyes.
Külön is növeli a veszélyt, hogy fontos – elsősorban infrastrukturális – vállalkozások döntő többségében külföldi kézbe kerültek, akiknek egyáltalán nem érdekük a magyar nemzetgazdaság támogatása. Pedig az egészséges gazdaságú országokban ez is alapvető szempont és az eredményességet, optimalizálást ott a nemzetgazdaság egészének hatásaiban mérik.
Helyre kell állítani a helyes arányokat.
 
Amint azt már fentebb is hangsúlyoztuk meg kell erősíteni a nemzetgazdaság fejlesztése tervezésének folyamatát és alapos hatáselemzéseket kell végezni.
Nem szabad semmiféle fejlesztést hatástanulmányok nélkül jóváhagyni!
 
Arra nincs módunk és nem is célszerű, hogy minden gazdasági ágazatot egyenlő mértékben fejlesszünk. Ki kell tehát választani azokat a területeket, húzó ágazatokat, amelyekkel akár nemzetközi vonatkozásban is versenyképesek lehetünk.
Ugyancsak ki kell választani a (szűkebb- és tágabb) belső piac szempontjából fontos szakterületeket.
Ezeket kiemelt figyelemmel kell kísérni és támogatni kell fejlesztésüket.
Minden más területet bízzunk a piaci mechanizmusokra, de az általános működési feltételeket, ezekhez kapcsolódó preferenciákat minden vállalkozás részére biztosítani kell. Ilyen például a munkahely teremtés, a szakképzés, a hulladékfeldolgozás mint másodlagos nyersanyag felhasználás, környezetvédelem, gazdaságos export támogatása.
 
A gazdaság fejlesztést tehát egyik oldalról általános működési feltételeiben, másrészt pedig szakmai ágak szerint kell figyelemmel kísérni és támogatni.
 
A szakmai szempontokat, un. húzó ágazatokat külön fejezetekben célszerű megtárgyalni.
 
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy vásárlóképes kereslet nélkül a mégoly szép elvek sem érvényesülnek. Meg kell tehát őrizni, illetve helyre kell állítani a lakosság gazdasági erejét. Az ésszerűtlen, jövőkép nélküli, sokszor ötletszerű, távlati hatásaiban káros megszorításokat fel kell számolni. Ugyanakkor a pazarlásokat meg kell állítani, a szükséges átszervezéseket – alapos előkészítés és ellenőrzés mellett – el kell végezni.
Megfelelő jövedelmeket kell biztosítani és a lakosságnál hagyni, így a vásárlóerő - a hazai termelés, szolgáltatás növekedése – a megtakarítások, - a fejlesztések egészséges kölcsönhatása belendítheti a gazdaságot és jövőképet, biztonságot ad a lakosságnak is.
 
4.
 
A jelenlegi helyzetben a nemzeti vagyon makro- és mikro szinten is veszélyben van. Infrastruktúránk, például útjaink létesítményeink (pl. Margit híd) gyorsuló tempóban mennek tönkre. Helyreállításuk költsége, a romlás foka a szükséges ráfordítások elmaradása miatt az idő múlásával exponenciálisan nő.
A lakosság tulajdonába felelőtlenül, sokszor elhanyagolt, szinte romos állapotban átadott ingatlan vagyon szintén rohamosan kerül veszélybe.
(Ugyanakkor végig kell gondolni, hogy a jelenlegi kereseti viszonyok mellett a lakosság többsége meg tudná fizetni a paci bérlakás árakat? A lakástulajdon jelenlegi alakulása és az országban kialakult ár- és keresleti viszonyok viszont gátolják a munkaerő mobilitását /bár az igazi megoldás a kistelepülések megtartó ereje,  mikroszintű munkahely teremtés, a kisvállalkzások helyi szinten történő munkahely - biztosítása, illetve az önfenntartó gazdaságok, vállalkozások  helyi szinten történő támogatása, melynek a kidolgozása folyamatban -a szerk. )
 
Ha tehát a költségek növekedése mind makro, mind mikro szinten elvonja az egészséges fogyasztás, a létesítmények karbantartása, a fizikai és a szellemi háttértől az erőt, hogyan lehetne gazdaságfejlesztést végezni?
Lehet, hogy mindezek egyenként kis-, vagy kevésbé jelentős részleteknek tűnnek, de elsősorban példáknak szántuk és tudni kell, hogy ezen jelenségek, helyzetek sora már együttesen döntő befolyást gyakorolhatnak a helyzet egészére és a jövő alakulására.
 
 
Mindezek figyelembe vételével fel kell mérni gazdaságunk, fizikai és szellemi nemzeti vagyonunk állapotát és lehetőségeit.
Szelektív módon, horizontálisan és vertikálisan is ki kell dolgozni a fejlesztési irányokat és azok ütemezését, kölcsönhatásait.
Ki kell dolgozni a hagyományos és új húzóágazatok rendszerét.
Biztosítani kell a fejlesztési és a napi működés megélhetés feltételeit, mégpedig együttesen.
Biztosítani kell a szellemi és anyagi forrásokat, mindenek előtt meg kell őrizni a hazai piacokat és vásárlóerőt.
Fedezetet és megfelelő hitelforrásokat kell biztosítani, ezen belül a külföldi bankok és pénzintézetek mellett erősíteni kell a hazai pénzintézeteket.
Többszörösére kell növelni a K+F tevékenységet.
Meg kell erősíteni a képzés minden területét.
Létbiztonságot kell teremteni a lakosságnak.
 
 
Budapest, 2009 június 29.
 
 
 
Bonyhády Elek

 

Elküldöm ezt a cikket

 

 

Hozzászólások

 

 

© Copyright 2009 | All rights reserved.